Balázs Katalin, a korábbi Pénzügykutató Intézet (ma Pénzügykutató Zrt.) munkatársa, közgazdász, kutató. Munkája során a közgazdasági, pénzügyi kutatások és elemzések kiegészítéseként gyakran alkalmazott oral history módszertanú interjúzást annak feltérképezésére, hogy hogyan gondolkodtak és hogyan manővereztek egyes szakemberek és kutatók az őket körülvevő társadalmi közegben. Pályafutása alatt az 1960-as, 70-es, 80-as években számos mélyinterjút készített kutatókkal, többek között az elektronika, a számítástechnika, a matematika, a kémia és a fizika területein, részben akadémiai, részben ipari kutatóintézetekben és iparvállalatokban. A közgazdaságtudományi témák és megközelítés ötvözése a társadalomtudományos szemlélettel és módszertannal értékes, diszciplínákon átívelő kutatási anyagot eredményezett.
Interjúi során a tudomány intézményesülési folyamatának egyes aspektusait tárta fel. Legfőbb témái a tudománytörténet és intézettörténet; a tudományszervezés és kutatásfinanszírozás; az alap és alkalmazott kutatás kapcsolata; a tudományos kutatás és az ipari előállítás lehetőségei; valamint a szervezetirányítás és az emberi és szervezeti kapcsolatok alakulása és jelentősége a kutatás-fejlesztési területeken.
Az Archívumnak adományozott gyűjteményben több kutatás anyagai lelhetők fel, mindegyik vezetője Balázs Katalin. A legnagyobb sorozat (1) a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) történetét feldolgozó 1978-as kutatás anyagait tartalmazza, és 21 interjút, 42 rövid beszámolót, 17 rövid tanulmányt, 5 vitacikket, 2 vitaindító cikket, 3 hozzászólást, 1 esettanulmányt és további kutatási anyagokat foglal magában. Az interjúkat Balázs Katalin készítette. Az 1982-es MÜFI-kutatás (Műszaki Fizikai Kutatóintézet) anyagait őrző sorozatban (2) 7 interjúátirat, 2 tartalmi kivonat és 1 vázlat érhető el. Az interjúer Szántó Tibor volt. Az 1980-ban, a KFKI-ban (Központi Fizikai Kutatóintézet) és az MSZKI-ben (Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézet) végzett kutatás interjúkészítői Schuller Gábor és Schullerné Karlovich Ágnes voltak. A sorozat (3) 16 interjút tartalmaz. A mikroelektronika történetét feltérképező vizsgálat a Mikroelektronikai Vállalat, a Tungsram, a KFKI, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Műszaki Fizikai Kutatóintézet munkatársaival 1987-ben készült interjúkon alapult. Ez a sorozat (4) 12 interjúból áll. Az 1981-ben a KKKI-ban készült interjúkat magában foglaló sorozat (5) Balázs Katalin 8 interjúját tartalmazza. A gyűjteményben helyet kapott egy Balázs Katalinnal 1981-1986 között felvett interjúkat tartalmazó sorozat (6) is, amelyhez az interjúkon kívül tartozik még 1 összefoglaló és 1 tanulmány is. Az 1985-86-os Imázskutatás sorozat (7) 22 interjúból áll, amelyeket többek között Szabóné Dér Ilona, Székely János, Hajnal Sándor és Hegedűs István készített. A CNC Fúróműhelyben és más vállalatoknál készült, összesen 14 interjú „egyéb” elnevezésű sorozatban (8) kapott helyet. A beszélgetéseket többek között Greskovits Béla és Hardi Emília vezette.
A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) közreműködésével jutott az értékes kutatási anyaghoz. Az NJSZT honlapján az informatikatörténet aloldalon (https://itf.njszt.hu/) megtalálható egyes interjúk egy-egy kiemelt részlete, valamint további információk is elérhetők a gyűjteményben szereplő kutatások helyszínéül szolgáló 1970-es, 80-as, 90-es évekbeli vállalatokról, kutatóintézetekről és szervezetekről.